Instagram

látták:

2010. szeptember 30., csütörtök

1. step

Nos hát, az első nap vége... Hosszú nap volt, tele vegyes érzelmekkel, de estére végülis minden jóra fordult. Bár van, ami elvégezetlen maradt, holott megígértem, de mégsem sikerült azt a nyomorult izzót kicserélni. És összefutottam a neten egy rég nem látott kedves ismerőssel.

Ahogy nézem, az október fagyosan köszönt be, Pest környékén lehet már talajmenti fagy is.

Tegnap este megkűzdöttem a fülemmel. Lyukas. A 2ben van 4 lyuk. De nyáron nem hordok fülbevalót, régebben zavart a bukósisakban. Na most a "legifjabb" lyuk meg benőtt! Kicsit fájdalmas volt betenni a fülbevalót, de sikerült. Picit fájt egész nap.

Nem tudom, mit tegyek, péntek este el kéne mennem egy céges buliba, ahova 1 ember miatt nem nagyon szeretnék. Istenem, csak egyszer pofán vághatnám...

Azon gondolkodom, hogy ha dolgoztam ma reggel fél10től este 11ig, bent már a 22"-os monitort is bekaptam volna, akkorákat ásítoztam, akkor most miért nem bírok elaludni? És miért nem mindegy, hogy éjjel a redőny lent, vagy fent van-e?

Reggel a Bumerángban érdekes téma került elő: házaspárok alvási szokásai, majd ebből megérkeztek az éjjeli pukizás kérdéséhez. És nem értem, amit mondtak, hogy van, aki kiviszi a hálóból, ha érzi. Ez ok, amíg ébren vagyunk, de utána alvás közben? Az alvás közben ellazult testünk képes-e visszatartani a szellentést, vagy "sunyin" elengedi, miközben erről mi mit sem tudunk? Kardinális kérdéskör, nem? :)