jönnek-mennek

Valahogy semmi sem az igazi. A kapcsolatok sem. Minden felszínes. Csak futtában találkozunk, pár percig egyirányba haladunk, aztán, mint aki jól végezte dolgát, hátat fordítunk egymásnak.

Életünk futószalagja szánalmas teleopera.

És hiába tesz meg az egyik minden tőle telhetőt, hogy mentse, ami menthető, izzásban tartva a parazsat, ha a másik szó szerint kutyába sem veszi. Learatja a pillanatnyi lelkesedést, majd lélekben (néha testben is) megerősödve, kielégülve továbblép.