Az egész még a múlt héten kezdődött. Aki nem tudná, természetesen a hódeszkáról, vagyis a snowboardról, illetve a snowboardozásról van szó.
Mivel december elején a nagysikerű AS Roma elverése kapcsán (Udinese-Roma 2-0!!!) lemaradtam egy alpin oktatásról, így a következő lehetőséget nem szívesen hagytam volna ki.
Nos ez a lehetőség január 2dik hetében látszott realizálódni. Laci barátom szervezett nekem és még néhány (részben ismeretlen) társamnak egy nagyon profi oktatást a Grossglockner déli lábához.
Egyedül a hó minősége volt picit kifogásolható, ami meglepett mindenkit, hiszen 1 hete mást sem lehet hallani az osztrák síterepekről, minthogy brutális mennyiségű hó esett le néhány nap alatt.
Ehhez képest, a pályák kissé megfagyott, néhol jeges állapotban vártak minket. Cserébe legalább sok napsütéssel.
Az oktató csodát művelt. A pályákon is, meg velünk is. Szerencsére a csapat nagyjából azonos szinten mozgott, nem voltak kiugróan jók, vagy rosszak, így rövid idő alatt összecsiszolódtunk a csúszásokra.
Ahogy teltek a napok, egyre fáradtabb voltam, cserébe sok újat tanultam. Illetve rájöttem, hogy szinte semmit sem tudok. :-)
Aztán a 4dik nap estéjén átautóztam Schladmingba, ahol már vártak rám a freestyle-camp résztvevői. A hangulat a régi, a srácok nagyon jó fejek megint, már mint régi ismerőst köszöntöttek.
Aztán beindult a gépezet, hétfőn pici freeride és utána csak a park. Jórészt ugrások, amik sokkal stabilabban mentek, mint tavaly, majd rápróbálkoztam az íves boxra is. Szerdán, kihasználva a jósolt jóidőt, tartottunk egy komolyabb fotózást, ahol kipróbálhattam a vadiúj, speckó fotós hátizsákomat is.
Majd csütörtök reggel kissé melegebb időre és havasesőre, majd esőre ébredtünk. Sajnos esett egész nap, amiért a melegebb idő sem nagyon tudott kárpótolni. Bazsi ma nekiállt mindenkinek a stílusát javítani, csiszolni, így esett az a csúfság, hogy bár nem terveztem, de megpróbálkoztam a front grab és a front180 nevű trükkökkel. Sajnálatosan az eső keresztül húzta a fejlődésem, de ahhoz képest, hogy egyiket sem próbáltam korábban, nem reménytelen a dolog. Most kéne 1 hét szünet és utána egy újabb hét, kiváló hóviszonyokkal és valaki oktatóval a parkban és tuti menne mind2 trükk. :-)
Na de ne legyünk telhetetlenek, ez a 1.5 hét így is rettentően sok újdonságot hozott az életembe, illetve a snowboardos tudásomba.
Persze köszönöm mindenkinek a bíztatást, a drukkolást a távolból. :-)
És most rettegve várjuk a holnap reggelt, hogy milyen hó vár minket a parkban: a ma elázott hó jéggéfagyva, vagy az előrejelzett lehülésben legalább a hegyen friss hó fogad majd minket. Itt lent, a Ridehouse-nál ónoseső esik éppen. . . . . . .