Nemistudom...
Vannak dolgok, amiker rosszul viselek. Itt van mindjárt a hőség. Lassan második hete ül a városon. És bevallom, lassan az élettől is elmegy a kedvem.
Ráadásul (részben emiatt is) hetek óta nem vettem a kezembe a fotómasináimat. Pedig az egyikben van egy megkezdett film is, amit el kéne lőni már végre.
Aztán szintén a hőség miatt halogatok dolgokat, amiket már hetekkel ezelőtt elterveztem. Pedig, ha nekiállok, egész hatékonyan megy az ügyintézés, de mire nekiállok... Néha szinte lemegy a nap addigra. Minden csak akkor, ha már a kezd a körmömre égni.
És persze, aminek kéne, az sem akar úgy alakulni, ahogy jó lenne. Napok telnek el, majdnemhogy mondhatom, hiába.
Az egyetlen dolog, ami ér is valamit ezekben a napokban, az bizony a wakeboard. Vízpart, jófej emberek, napsütés, mozgás, tanulás. Nagyon várom már, hogy 1 héttel öregebb legyek és ilyenkor már a jólmegérdemelt esti sörömet kortyolgatom majd, valahol Kecskeméten.
Most kint ülök a teraszon és nézem, ahogy szép sorban kapcsolgatnak be a napelemes lámpáim a terasz korlátján. Lecseréltem a régieket, most 12db új lámpa, meg 2 a még használhatók közül, próbál némi hangulatfényt biztosítani. Jópofa játék ez is, főleg, ahogy a sötétedésre szépen lassan kapcsolnak be, egyik a másik után. Közben meg várakozok, de nem is tudom, hogy van-e értelme. Egyre kevésbé találok benne bármi logikát. Lassan elérkezem a "medve és a létra" effektushoz...
