Elmúlt a szülinapom, végülis legalább az az este jó volt. Minden szempontból (úgy látszik, az utóbbi években csak erre a napra korlátozódik a szex nálam). Azt gondoltam, végre sikerül továbblépni, de valójában tényleg egy továbblépésnek tűnik így távolból. Csak kicsit másfajta, mint reméltem, vagy gondoltam volna. Azóta konkrétan nem is találkoztunk, lassan már nem is beszélünk. A fene se érti ezt.
Élet vs. badzoli: 1-0
Aztán fejlesztettem a fotós felszerelésemen. Így aztán csináltam egy "fotós sétát" a városban az új szerzeménnyel (persze ennek is köze van az előző pontban taglaltakhoz, nem véletlenül lett egy szabad délutánom). A séta nagyon jólesett. Csakhát a képek. Meglátva őket, majdnem sírva fakadtam, potyogtak le a kidobott dollárjelek a szemem előtt. És a lelkembe tiporva mások is megfogalmazták a kritikát a képekkel kapcsolatban. Nem tett jót az önbecsülésemnek, ez tény. Sőt, nagyonis magam alatt voltam emiatt. Nem gondolom magam "jó" fotósnak, inkább csak egy közepesen lelkes amatőrnek, de ez elég rendesen visszavetett minden téren.
Élet vs. badzoli: 2-0
Egyik reggel arra ébredtem, hogy a derekammal vmi nincs rendben. Még jó, hogy a csontkovács tudott másnap fogadni, így megúsztam komolyabb baj nélkül.
Élet vs. badzoli: 3-0
A tavasszal már egyszer megjártam cipőügyben: elővettem egy szinte alighasznált, tökéletes állapotú(nak gondolt) cipőmet és elindultam benne a városba. Aztán félútról haza kellett taxiznom, mert a cipő talpa hosszában kettérepedt. A cipő landolt a kukában. Nos, 2 hete ugyanígy jártam egy bőrpapuccsal, ami kb 3x volt összesen a lábamon. Elindultam benne dolgozni. Aztán délután azt vettem észre, hogy ez is megy szét, porlad szét a müanyag, majdnem szétvált a talp a felsőrésztől. A papucs kuka. És kéne venni helyette majd egyet, talán már kapni leárazva is.
Élet vs. badzoli: 4-0
Miután az idei tavaszi szénanáthámat megúsztam (bár nem tudom, hogy mitől nem jött elő), 1.5 hete a parlagfű miatt már tüsszögök. Ha nem is brutálisan, de azért előfordul. Szerencsére még szem és szájpadlás viszketés nincs, így ez még elviselhető.
Élet vs. badzoli: 5-0
Bizonyára én vagyok érzékenyebb, de a múlt héten egy havernál betelt a pohár. Hónapok óta, ha bármit postolok a facebook-on, ő az első hozzászólók egyike. Csak sajnos minden kommentjében beszól, savaz, fikáz. Nem tudom, talán irígység? Nem bírtam tovább és megírtam neki, hogy ha ezt folytatja, le fogom tiltani. Ez a múlt heti egyik wakeboardos napom kapcsán jött elő, mert Bonus barátom készített rólam pár fotót. Nem vagyok különösebben jó testalkatú, különösebben szép sem, de mégcsak dekoratív sem. De vállaltam és ki is tettem a képeket, mire olyan szintű osztást kaptam, ami már engem is bántott.
Élet vs. badzoli: 6-0
És hogy valami pozitívum is legyen az elmúlt napokban, wakeboard téren legalább sikeres voltam. A múlt héten 2 napot voltam lent a pályán, az első napot egy tail grab-bel zártam az asszimetrikus kickeren. A második napon, persze teljesen vacak időben, már épp azon gondolkodtam, hogy lassan kimászok a full neopren-ruhából, valahogy szóbakerült a 360-as forduló. Elkezdtem gondolkodni és az addig már néha gyakorolt blind180-at továbbgondolva, simán megcsináltam a back360-at! A normált meg sem mertem próbálni, egyből a back! :-)
Élet vs. badzoli: 6-1
Ja és persze a macbook-om elkezdett meghülyülni, lövésem sincs, hogy mi baja lehet. Másfél hete ingyen kicserélték a felpöndörödött borítólemezt, erre most elkezd nem működni rendesen. És persze, hogy hónapok óta nincs a westelnél macpro, hogy végre le tudnám cserélni és ezt meg újrahúzni és eladni.
Élet vs. badzoli: 7-1
Azt már meg sem említem, hogy rendeltem valamit ebay-ről, Írországból, de lassan 2 hete nem képes megérkezni...
Még van egy hét augusztus 21-ig, hogy pont egy hónapról beszéljünk a szülinapom óta, nagyon félve nézek az elkövetkező napok elé.
